Búcsúzunk
Búcsúzunk Kovács Mariannától
Szomorú szívvel búcsúzunk Kovács Mariannától, fuvolaművésztől és fuvolatanártól, iskolánk zenei életének egyik meghatározó személyiségétől.
Marianna az 1977–1978-as tanévben, még végzős zeneművészeti középiskolásként kezdett tanítani iskolánkban. Több mint négy évtizeden át volt a Hunyadi közösségének tagja, és ez idő alatt generációk sora ismerhette meg általa a zene örömét.
Iskolánkban mindig fontos szerepet kapott a művészeti nevelés, a zenei élet gazdagságához pedig Marianna munkája és elhivatottsága nagymértékben hozzájárult. 1993-tól, amikor a művészeti képzésen belül egyre több gyermek választotta a hangszeres tanulást, a XIII. kerületi Zeneiskola egyik legnagyobb létszámú kihelyezett tagozatát vezette a Hunyadiban. Munkája azonban messze túlmutatott a fuvolaórákon. Nevéhez számtalan közös zenei élmény fűződik. Egykori és akkori hunyadis diákokkal megalapította az Allegretto iskolai fuvolaegyüttest, amelynek tagjai és a zeneiskolai fúvós csoport szombati próbákon készültek a különböző fellépésekre. Muzsikálásukat hallhattuk a Hunyadi-gálákon, a Csillagszóró előadáson, a németországi kórus fellépésén, a Béke téri kerületi karácsonyi hangversenyeken, a kerületi koszorúzási ünnepségeken, a Szent István parki nyári nyitóhangversenyen, az Aulart galéria kiállítás megnyitókon, tanévnyitókon, gyereknapokon és számos más iskolai és kerületi rendezvényen. Ezek az alkalmak nemcsak a zenéről szóltak. A próbák, a fellépések, a közös készülődés és a hangszerek, kották pakolása mind egy összetartó közösség részei voltak. A hangversenyeken ott voltak a szülők, a testvérek és a hunyadis pedagógusok is. Együtt hallgattuk a gyerekeket, együtt örültünk sikereiknek, és együtt éltük át azokat a pillanatokat, amelyek ma már különösen értékes emlékekké váltak.
Marianna számára a gyerekekkel való kapcsolat legalább olyan fontos volt, mint maga a zene. Tanítványai sokszor nemcsak a fuvolaórák miatt keresték fel, hanem azért is, hogy beszélgessenek vele. Marianna néni fuvolaterme sok gyermek számára különleges hely volt. Azok, akik még csak arra vártak, hogy először vehessenek fuvolát a kezükbe, izgatottan várták, mikor mehetnek már a fuvolaterembe, Marianna nénihez. Most fájdalmas kimondani, hogy ha valaki bekopog az ajtón, már nem ő nyitja ki, és nem halljuk többé kedves, vidám hangját: „Gyere be!”
Amit azonban évtizedeken át adott tanítványainak és iskolánk közösségének, velünk marad. Ott van a közösen megszólaltatott dallamokban, a régi fellépések emlékeiben, a tanítványok történeteiben és mindazok szívében, akik ismerték és szerették őt. Marianna munkájával, emberségével és a zene iránti szeretetével maradandó nyomot hagyott iskolánk életében. Hálásak vagyunk mindazért, amit a Hunyadiért, a gyerekekért és a közös zenei élményekért tett.
Emlékét szeretettel és kegyelettel őrizzük.
A Hunyadi Mátyás Általános Iskola közössége



