Hunyadi Mátyás Általános Iskola
2018. Május
HKSzeCsPSzoV
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Keresés

Névadónkról


HUNYADI MÁTYÁS

 

Hunyadi MátyásKolozsvárott született 1443.febr.23.-án. Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fia; Testvére Hunyadi László.1463-ban vette feleségül Podjebrád György cseh király leányát Katalint.
(1464) második felesége Beatrix, Ferdinánd nápolyi király leánya, akit 1466-ban vette nőül.
Gyermeke egyik házasságból sem született. Egyetlen fia Corvin János Edelpöck Borbála boroszlói polgárlánnyal való házasságon kívüli kapcsolatból származott.- Gyermekkorát apja vajdahunyadi várában töltötte, nevelését Szánoki Gergely lengyel humanista és a Hunyadi család barátja és tanácsadója, Vitéz János püspök irányította. Mivel apjával ellentétben tudott latinul, már fiatal korától kezdve tolmácsolt Hunyadi Jánosnak a fontos államügyek tárgyalásakor. 1453-ban Lászlóval együtt megkapta a "besztercei örökös gróf" címet. Hunyadi János halála (1456. aug.) után anyjával Temesvárra ment, ahonnét nemsokára, 1457. márc.-ban Budára csalták. Márc.14.-én V. László parancsára László bátyjával együtt börtönbe került, és hozzá hasonlóan fej- és jószágvesztésre ítélték, de az ítéletet csak bátyján hajtották végre. Amikor V. László, lázadástól félve, 1457. május végén Bécsbe, majd Prágába ment. Mátyás királyt is magával vitte, ahol a király hirtelen halála (1457. november) után Podjebrád György cseh kormányzó udvarában immár inkább vendég, mintsem fogoly volt. Szabadon engedését azonban több feltételhez kötötte, közöttük ahhoz, hogy Mátyás ígérje meg, feleségül fogja venni Katalin leányát. Magyarországon eközben egy olyan jelentős politikai csoportosulás jött létre, amely öt jelöltet a megüresedett trónra. Mátyást anyja és nagybátyja, Szilágyi Mihály, valamint a pápa minden eszköz igénybe vételével támogatta, hasonlóan Podjebrádhoz, aki már jövendőbeli vejének tekintette. Miután Podjebrád a sógorát, Újlaki Miklós erdélyi vajdát, a Hunyadi-ház egyik legnagyobb ellenségét, rábírta jelöltségének feladására, már csupán Garai László nádor ellenállását kellett legyűrni. Ő is hajlandónak mutatkozott a kibékülésre, ha László leányát, Annát veszi feleségül. Ezt követően 1458. Jan. 24.-én Mátyást az országgyűlés királlyá választotta, jelölésének nagyobb nyomatékot adott Szilágyi Mihály 15000 fegyverese. Egyidejűleg 5 évre Szilágyi Mihályt rendelte mellé, mint kormányzót. Podjebrád 1458. Febr. 5-én 50000 ezer arany váltságdíj fejében átadta Mátyást, aki február 14-én, Budán elfoglalta a trónt. Trónra lépésekor súlyos helyzetben volt az ország:Érme
K-ről a török, Ny-ról III. Frigyes német-római császár, D-ről Velence, É-ról Lengyelország ellenséges megtartása fenyegette. Az ország É-i részében a Jan Giskra vezette cseh huszita csapatok garázdálkodtak. Mátyásnak sem pénze, sem hadserege nem volt, Giskra seregével mégis felvette a harcot, amely váltakozó sikerrel folytatódott, s 1465-ben Mátyás teljes győzelmével végződött. Galambóc várát, melyet Mátyás odaküldött csapatai szept.-ben visszahódítottak. Haditerveinek megvalósítása végett az országgyűlés megkérdezése nélkül vetett ki az egész országra adót, ami a rendek körében ellenkezést váltott ki. Újlaki Miklós és Garai nádor szövetséget kötött. Szilágyi Mihály kormányzóval, akit ezért a király 1458. okt- ben elfogadott és Világos várába záratott. Az 1458.dec.-i szegedi országgyűlésen a rendekkel elfogadtatta haderőreformját. Még ugyanebben az évben a bosnyák király szövetséget ajánlott Mátyásnak, elfogadva a magyar fennhatóságot. A lázongó főurak viszont Szilágyi Mihály elfogatása után, 1459.febr.-ban III. Frigyes császárt magyar királlyá választották. A király a macsói bánt küldte ellenük, aki kiűzte a császár hadait az országból és benyomult Stájerországba. Miután szövetséget kötött Podjebráddal, ismét háborút indított III. Frigyes ellen; 1462.-ben azonban békét kötött vele, melynek értelmében a császár 60000 arany fejében visszaadja a koronát, Mátyás örökös nélküli halála esetén örökli a magyar trónt, és Sopron kivételével megtarthatja magyaro.-i birtokait. 1463-ban Mátyás hadjáratot indított a töröktől fenyegetett Délvidék védelmére, vereséget mért Ali Bég seregére, mélyen behatolt Szerbiába, és kb. 15000 keresztény foglyot szabadított ki. 1463. okt.-ben benyomult Boszniába is, és hosszú ostrom után bevette Jajca várát. 1464. Jan.-ban Giskra hordáinak garázdálkodása vissza kellett térnie Magyaro.-ra. 1464. márc.29-én a Frigyestől végre visszakapottKtónika Szent Koronával Székesfehérvárott megkoronázták.1465. októberében elfoglalta Boszniának addig török kézben lévő részeit is. Ekkortájt Podjebrád cseh király és a Pápai Állam között súlyos konfliktus támadt, s a Pápa a husziták pártolása miatt trónfosztottnak nyilvánította a cseh uralkodót. Amikor a cseh katolikus rendek is felajánlották Mátyásnak a királyi címet, 1468.júl.-ban győztesen bevonult Olmützbe, ahol 1469. máj. 3.-án cseh királlyá választották és kevéssel ezután Brünnben megkoronázták. Erre Podjebrád szövetkezett Kázér lenyel királlyal, akinek fiát, Ulászlót, sajt fiának mellőzésével utóddá választotta. Podjebrád halála(1471. márc.) után cseh trón csakugyan Ulászlóra szállt, akivel szemben Mátyás trónigényét fenntartotta, amit a pápa is megerősített.
Mialatt a király a cseh ügyekkel volt elfoglalva, Magyaro.-on Vitéz János esztergomi érsek és Csezmicei János (Janus Pannonius) pécsi püspök, addig a király legbefolyásosabb tanácsadói, 1471-ben összeesküvést szőttek ellene. Vitéz János és szövetségesei azért lázadtak fel, mert úgy látták, hogy a király a törökellenes harc felvállalása helyett Ny-i irányú politikájával csak saját dicsőségének növelésére törekszik. Sértödötségüket növelte, hogy velük szemben Beckensloer János egri püspök egyre nagyobb befolyást gyakorolt a királyra.1479-ben Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál Kenyérmezőnél nagy győzelmet aratott.1480-ban Kinizsi Szerbiában, maga Mátyás pedig Boszniában több ízben megverte a törököt, sőt Magyar Balázs vezetése alatt 1481-ben Otranto felmentésére Olaszországba is küldött sereget, és csak 1483 végén kötött 5 évre szóló fegyverszünetet I. Bajezid szultánnal. 1489-ben Miksa római király, a császár fia, kereste a kibékülést a királlyal. A hosszas alkudozások során Mátyás Corvin János trón öröklésének biztosításán foglalkozott. A királyt az 1480-as években egyre többet foglalkoztatta ez a kérdés, mivel Beatrix- tól nem született gyermeke.
Hunyadi Mátyás meghalt 1490. április. 6.-án

 

 

Összeállították:
Gábossy Bendegúz 6.b
Varga Balázs 6.b